Iratkozzon fel hírlevelünkre

Körösfői Kriesch Aladár - Előadás

Magyarvalkó 240X130 tausta

Kriesch György: A szépség szerelmese – Körösfői Kriesch Aladár együttműködése Akseli Gallennel, Yrjö Liipolával és Eliot Saarinennel 1900–1920 között

A festőművész unokájának vetített képes, finn nyelvű előadása a helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központban (Kaisaniemenkatu 10.), november 7-én 18 órától.

Ebben az esztendőben ünnepeljük Körösfői Kriesch Aladár születésének 150. évfordulóját. Az Emlékév rendezvényei lehetőséget nyújtanak arra, hogy méltóképpen idézhessük fel a Gödöllői Művésztelep alapítójának, a nagyszerű festő- és iparművésznek sokszínű életútját.

A „gödöllői mester” a semmiből teremtett virágzó kulturális, művészeti központot a csendes településen. Művészeti alapélménye az angol preraffaeliták, W. Morris és J. Ruskin munkássága. A Lotz Károly és Székely Bertalan szemléletén nevelkedett fiatal festő 1891-ben római ösztöndíjat nyert. Rómában ismerkedett meg festőtársával, Nagy Sándorral, akihez élete végéig mélységes művészi és emberi barátság fűzte. Sok közös művészeti munkán vettek részt, többek között a Velencei Magyar Ház, Marosvásárhelyi Kultúrpalota, Temesvári Papnevelde, Mexikói Állami Opera díszítésében.

ant, meghozta a művészvilág elismerését. Az Országház Vadásztermének freskói, néhány évvel később a Liszt Ferenc Zeneakadémia szecessziós épületében megvalósuló művei világos képet nyújtanak a művész tehetségéről, sokoldalúságáról. Alkotói tevékenységén kívül elméleti, oktatói tevékenysége is kimagasló. Alig 25 évesen tanársegéd lett a Műegyetem rajz tanszékén. 1913-tól, az Iparművészeti Főiskola tanára.

A méltatlanul elfeledett, az 1950-es évek kultúrpolitikájára jellemző módon agyonhallgatott gödöllői műhely kincseit először 1977 nyarán Kecskemét fogadta be egy tematikus kiállítással, majd Gödöllőn 1988-ban nyílt állandó kiállítása. A cenzúra korszakának elmúltával Pesterzsébet adott otthont Körösfői Kriesch Aladár első fővárosi kiállításának 1996-ban. 1997 nyarán a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem nyári kiállítása, majd a művész gödöllői letelepedésének 100. évfordulója adott alkalmat az Iparművészeti Múzeumban az érdeklődőknek, hogy felfedezhessék Körösfői Kriesch Aladár művészi értékeit. 2011-ben a Molnár C. Pál Galériában rendeztek kiállítást és előadássorozatot a művész életpályájáról. 2012-től tanulmányi kirándulásokon, szecessziós fővárosi sétákon vehettek részt a téma iránt érdeklődök Magyarországon és Erdélyben. 2013-ban civil módon is szervezett emlékév rendezvényei segítik a művész munkásságának felidézését.

KÖRÖSFŐI KRIESCH ALADÁR  életrajza
1863-ban született Budán. Édesapja, Kriesch János neves zoológus, egyetemi tanár, rektor, az első magyar nyelvű ásványtani szakkönyv írója.

1880-1883 között a budapesti Mintarajziskolában tanul, mestere Székely Bertalan, majd Lotz Károly.

1884-ben beteg édesanyjával Korfu szigetére utazik. Itt festi első ismert portréit és tájképeit.

1885-től nyaranta rendszeresen alkot Erdélyben

1887-től a Képzőművészeti Társulat tagja. Alig 25 évesen már tanársegéd a Műegyetem Rajz Tanszékén. Több külföldi tanulmányúton vesz részt. Előbb Münchenben majd Velencében tanul.

1891-től két évet ösztöndíjjal Rómában tölt. Szoldatics Ferenc, nazarénus festőnél megismerkedik Nagy Sándorral. Életre szóló barátságot kötnek.

1894 Lotz Károly Mesteriskoláját látogatja. Megalakul a Nemzeti Szalon, az alapító tagok között Kriesch Aladárral.

1895 Megházasodik, felesége Ujvárossy Ilka.

1896 A párizsi Julian Akadémiát látogatja, közben Olaszországban és Spanyolországban tesz tanulmányutakat. Az Ezeréves pályázaton Tordai Országgyűlés című 12 m2-es történelmi képével kivívja a szakma elismerését.

1898 Tövis Hunyadi János temploma Szent István oltárképét készíti el.

1900 Párizsi világkiállítás. Kriesch Aladár és Nagy Sándor iparművészeti tervezésért bronzérmet kap. Kriesch elnyeri a Vaszary díjat.

1901 Kriesch Aladár Gödöllőre költözik.

1902 Kriesch befejezi az Országház Vadásztermének két monumentális freskóját.

1903 Koronghi Lippich Elek verseskötetének illusztrálásáért Nagy Sándorral közösen Állami Díjat nyernek. Kriesch megszervezi a gödöllői szövőiskolát.

1904 Megtervezi a torinói világkiállítás magyar részlegét.

1905 A gödöllőiek közös néprajzi gyűjtése Torockón és Kalotaszegen. Megjelenik Kriesch könyve Ruskinről. Részt vállal a Malonyai kötet anyagának összeállításában.

1906 A gödöllőiek szerepelnek a milánói világkiállításon. Kriesch Nagy Sándorral a Nemzeti Szalon dekorációján dolgozik. Kriesch Aladár fölveszi a Körösfői előnevet.

1907 Állami aranyéremmel tűntetik ki „a hazai iparművészet különféle ágainak nemzeti irányba való fejlesztéséért.” Ekkor festi meg a Zeneakadémia falképeit. Az Iparművészeti Iskola rendes tanműhelyévé válik a gödöllői Belmonte Leo vezette szövőműhely.

1909 A gödöllőiek nagy csoportkiállítása a Nemzeti Szalonban. Körösfői Nagy Sándorral és Telcs Edével közösen dekorálja a Velencei Biennálé magyar pavilonját.

1910 A gödöllőiek részt vesznek a KÉVE bécsi kiállításán.

1912-1913 A gödöllői művészek a marosvásárhelyi Kultúrpalota dekorációján dolgoznak.

1913-tól Körösfői az Iparművészeti Iskola tanára, a díszítőfestő osztály vezetője. A Művészház kiállítást rendez a gödöllőiek szőnyegeiből. Körösfői megalakítja a „Céhbeliek” művészegyesületét. Körösfői Kriesch Aladár és Nagy Sándor közös tanulmányúton Görögországban és Itáliában jár.

1914 A „Céhbeliek” első kiállítása

1916-17 Nagy Sándor és Körösfői a temesvári Papnevelde és kápolna freskóin dolgozik.

1918 Körösfői, az olasz hadszíntéren katona. Ősszel megtervezi a Fiumei sírkert Feltámadás című mozaikját.

1919 Elkészíti a Gránátvető című háborús emlékművet. Nagy aranyérmet kap.

1920. június 16-án, Budapesten éri a halál.

Mindenkit szeretettel várunk!

ESEMÉNYNAPTÁR


2019
22
November
H K Sz Cs P Szo V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

KIEMELT ESEMÉNYEK

Nincsenek események

Hirdetések